Pótmegvilágítás a korai palántanevelésben II.

Előző cikkünkben megtárgyaltuk a pótmegvilágítás fiziológiai szükségességét, annak válfajait. Szót ejtettünk az asszimilációs és fotoperiodikus pótmegvilágításról, azok élettani hatásairól. Megismerkedtünk ezenkívül a világítótestek főbb típusaival, előnyeikkel és hátrányaikkal. Az alábbiakban megpróbálunk gyakorlati tudnivalókat nyújtani azoknak, akik fantáziát látnak a palánták pótmegvilágításában.

kep_139_f
Főbb elméleti tudnivalók

A világítótestek fénykibocsátását lumenekben (lm) mérik, adják meg. Ez tulajdonképpen azzal az energiával arányos, amit a fényforrás (a növények számára is hasznosítható) a látható fény formájában másodpercenként kisugároz. A szakirodalomban ezt a fényteljesítményt wattokban (W) is kifejezik. Azonban ez a teljesítmény nem az, ami az izzókörtéken, fel van tüntetve. A 100W-os izzókörtének a fogyasztása 100W, és nem a fénykibocsátása. Ha át akarjuk számolni a wattokban megadott fénykibocsátást lumenekbe, az alábbi képlet alapján tehetjük meg: 1W = 683 lumen. Amennyiben a világítótesten nincs feltüntetve lumenekben a fénykibocsátása, akkor a fogyasztási adataik alapján az alábbi táblázat szerint számolhatjuk ki.

Izzólámpák

  • 10 – 15 lm/W
  • Neonégők
  • 40 – 60 lm/W
  • Higanygőz lámpák
  • 40 – 50 lm/W
  • Nátriumgőz lámpák
  • 100 – 125 lm/W

A fenti táblázatban a növények számára hasznosítható (sárga – narancsvörös) tartományban történő fénykibocsátást vettük figyelembe.

Például: egy 100 W-os izzólámpa fénykibocsátása 100 W x (10-15) lm/W = 1000–1500 lm;
egy 400 W-os nátriumgőz lámpa fénykibocsátása: 400 W x 125 lm/W = 50000 lm.

Igen ám, de a növények fényigényét a megvilágítás mértékegységével, luxokkal szokták jellemezni. 1 lux az a megvilágítás, amit 1 lumen kibocsátású lámpa 1m2 (1m x 1m) területen tud biztosítani 1m távolságból. Tehát, ha elképzelünk egy kis piramist, aminek az alapja 1m x 1m, és 1m a magassága is, akkor a piramis csúcsába helyezett 1lumen fénykibocsátású lámpa a piramis alján 1lux megvilágítást biztosít.

A megvilágítás mértéke a fényforrás fénykibocsátásával egyenes arányban nő, míg a képzeletbeli piramis méreteinek négyzetével csökken. Vegyünk például egy 100 W-os izzólámpát! Ennek a fénykibocsátása kb. 1200 lm (mint már fentebb kiszámoltuk). Ez az izzólámpa a képzeletbeli 1m-es piramisunk alapján:

1200 lm/(1m x 1m) = 1200 lux megvilágítást biztosít. Ha képzeletbeli piramisunk méretét 2m-re növeljük, akkor mindössze 1200 lm/(2m x 2m) = 300 lux megvilágítást kapunk.
Hasonló számításokat végezhetünk a más típusú világítótestek esetében is, és kiszámolhatjuk, hogy mekkora távolságra kell helyezni a növényektől, hogy biztosítani tudjuk a kívánt megvilágítást.

Például, az asszimilációs pótmegvilágításhoz kb. 3000lux szükséges, hogy ki tudjuk egészíteni a nap fényét a téli fényszegény időszakban. (Természetesen ez az érték azokra a palántanevelő létesítményekre igaz, ahol a növények megkapják a napfényt is. A zárt térben történő palántanevelésnél, amikor a naptól kapott természetes fény elhanyagolható, ezt az értéket meg kell emelnünk legalább 6000 lux-ra.) Kiszámoljuk, hogy a különböző típusú és teljesítményű fényforrásokkal hogyan tudnánk ezt biztosítani.

100 W-os izzólámpa fénykibocsátása 1200 lm –1200 lm/(0,6 m x 0,6 m) = 3300 lux, tehát kb. 60 cm távolságból kellene vele megvilágítani egy 60 cm x 60 cm-es területet.

400 W-os nátriumgőz lámpa fénykibocsátása kb. 50000 lm.

50000 lm/(4 m x 4 m) = 3100 lux, azaz 4m távolságból egy 4 x 4 m-es területen.

150 W-os nátriumgőz lámpa fénykibocsátása kb. 16000 lumen.

16000 lm /(2,3 m x 2,3 m) = 3000 lux azaz  2,3 m távolságból egy 2,3 x 2,3 m-es területen.

Mint látjuk, az izzólámpákból olyan sokat és olyan közel kellene tenni a növényekhez, hogy attól már megperzselődnének a levelek és a hajtáscsúcs.

A 400 W-os nátriumgőz lámpákat csak a modern, nagyon magas fóliaházakban lehet alkalmazni, ahol biztosítható a növényektől mért 4m-es távolság (magasság).
Vidékünkön, figyelembe véve a fóliaházak méreteit, a 150 W-os nátriumgőz lámpákat lehet igazán eredményesen használni az asszimilációs pótmegvilágításra.

Az izzólámpák és fénycsövek (a kompakt fénycsövek is, amit közönséges izzólámpák foglalatába lehet betekerni) főleg a fotoperiódikus (hosszúnappalos) pótmegvilágításra alkalmasak.

 

Gál István,
verbőci gazdálkodó
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szaktanácsadója
Forrás: karpatinfo.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.