A zöldségtermesztőknek is haladniuk kell a korral

A „Pro Agricultura Car­pa­ti­ka” Kárpátaljai Megyei Jó­tékonysági Alapítvány több programot futtat annak érdekében, hogy segítse a kárpátaljai magyar családokat életképes családi gazdaságok beindításában, fejlesztésében. A „Szakismeret mindenkinek” program keretében már több szakmai utat szerveztünk a gazdák számára, amelyeken lehetőségük volt megismerkedni a magyarországi termelők tapasztalataival, tartottunk konferenciákat különböző témákban, neves magyarországi szakemberek bevonásával. A konferenciák közül a legelőremutatóbb a talaj nélküli zöldségtermesztésről rendezett fórum volt, melynek tömeges térhódítása előbb vagy utóbb Kárpátalján is be fog következni.

IMG_20160409_142622

Azonban be kellett látnunk, hogy például a dél-magyarországi régióban sikerrel alkalmazott termesztési technológiák nem minden esetben alkalmazhatók a kárpátaljai viszonyok között. Nekünk, alkalmazkodva az itteni feltételekhez, ötvöznünk kell a magyarországi és az ukrajnai tapasztalatokat, kutatási eredményeket. Ehhez azonban a meg kell ismernünk az élenjáró ukrajnai gyakorlatot is. Sikerült megnyernünk ehhez Bohdan Krivcsukot, a téma egyik legelismertebb nyugat-ukrajnai szakértőjét, aki többek között a huszti járási Izán létrehozott fóliagazdaság szakmai munkáját is irányítja független szaktanácsadóként. Ő tartott amolyan „mesterkurzust” annak a mintegy kéttucatnyi gazdának, aki már meghonosította, vagy éppen most akar áttérni erre a legkorszerűbb termesztési technológiára.

Krivcsuk úr az előadásában részletesen kitért a termesztés különböző munkafolyamataira: a palántanevelésre, klímaszabályozásra, tápoldatozásra, növényvédelemre, a lombozat kialakítására stb. Számtalan gyakorlati tanáccsal, szakmai fogások bemutatásával tette emlékezetessé mondandóját. Érdekes volt összevetni a már eddig ismert magyarországi termesztési technológiát az ukrán melegházi gazdaságok módszereivel.

A termesztési közeg kiválasztásával kapcsolatban azt ajánlotta a gazdáknak, hogy ha a konténeres (vödrös, ládás) technológiával már elsajátították az izolált termesztés alapjait, érdemes áttérniük a kőzetgyapotpaplanokon való termesztésre. Ugyanis a kókuszroston történő termesztés, bár tolerálja, „megbocsátja” a gazdák kisebb-nagyobb hibáit, műszaki hiányosságait, de mivel szerves anyagról van szó, nehezebben irányítható a rajta termesztett növény fejlődése.

A palántanevelésnél döntő fontosságú a megfelelő fényviszonyok biztosítása, azaz a szükséges pótmegvilágítás beszerelése. A kelés utáni három napban 24 órás pótmegvilágítás szükséges, amit később folyamatosan csökkenteni kell. A kiültetés idejére (4-5 hetes palánták) a pótmegvilágítással biztosított „nappal” időtartama 12 órányi kell, hogy legyen.

A kiültetés után az erőteljes lombozat kialakítása a cél, ezért az alsó 6-8 levélhónaljból valamennyi kis terméskezdeményt el kell távolítani. Így a növény nem terhelődik le túl korán, s a későbbiekben hatalmas termésekkel hálálja meg a korai termés kimaradását.

A főszárat mintegy 30 fokos szögben megdöntve ajánlott felvezetni a huzalig, ahol két áttekerés után és mintegy 50–80 cm-nyi szárrész visszaengedése után vissza kell csípni. Ez a módszer pótlólagos termőfelületek kialakítását teszi lehetővé azáltal, hogy a rézsútosan felvezetett főszár felső részén, egymástól elegendő távolságra három kacsot meghagyunk, s ezeket is kb. 50–80 cm. után csípjük vissza. A lombozat túlzott besűrűsödését a főszárból kinövő levelek fokozatos „ablakozásával”, eltávolításával tudjuk megelőzni.

Ezen kívül részletesen beszélt az előadó a növényvédelemről, a klímaszabályozásról, a tápoldatozásról is. Nagy segítséget jelentettek a gazdáknak például a különböző mikro- és makroelemek ukrajnai beszerezhetőségére vonatkozó információk.

Ugyancsak szóba kerültek az előadáson a fajtaválasztással kapcsolatos kérdések. Ezzel kapcsolatban Gál István számolt be az idén kipróbálásra kerülő új uborkafajták termesztésének tapasztalatairól.

A szakmai program része volt ezenkívül Őrhidi László előadása, melyben a hónapos retekkel hajtatásban elvégzett fajtakísérlet eredményeit mutatta be. A kapott eredmények meggyőzően mutatták, hogy mely fajtáknak van perspektívája a hideghajtatásban Kárpátalján.

Gál István,
a Pro Agricultura Carpatika
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány
ügyvezető igazgatója
Forrás: karpataljalap.net
karpatinfo.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.