Klímaszabályozás a fóliasátrakban: Árnyékolás és párásítás

A nálunk termelt uborka, paradicsom vagy paprika hőmérsékleti optimuma 20-25 0C körül van, az optimális páratartalom pedig 60-80% közötti értéken. Ha a hőmérséklet az optimális fölé emelkedik, a növények intenzív párologtatással hűtik magukat. Ez rengeteg energiát von el tőlük, ami terméscsökkenéshez vezet. Ezt a túlzott mértékű párologtatást tovább fokozhatja a légtér nyári időszakban igen alacsony relatív páratartalma, amely néha alig éri el a 30%-ot, az optimálisnak számító 60-80% helyett.

Wikimedia Commons

Ezek a problémák igen szembetűnőek lettek az utóbbi 15-20 évben. Ugyanis a meteorológusok adatai szerint a globális felmelegedés miatt az elmúlt 100 év 10 legforróbb és legszárazabb nyarából 7 erre az időszakra esik!

Az árnyékolásról

A téli időszakban a napsugárzás erőssége és hossza kevés az eredményes növénytermesztéshez. Pótmegvilágításra van szükség, különösen az uborka esetében. Február folyamán aztán eléri a szükséges szintet, majd áprilisban átlépi az optimum felső határát. Innentől kezdve a növények az energiájuk egy részét a felesleges sugárzás kivédésére fordítják, amit csak párologtatással tudnak elérni. Mint azt már említettük, ez terméscsökkenéssel jár. Míg kora tavasszal a magas páratartalom miatt, addig a tavasz előrehaladtával, ahogy növekszik a napsugárzás ereje és emelkedik a külső levegő hőmérséklete is, egyre inkább a magas hőmérséklet miatt van szükség fokozott szellőztetésre. Ilyenkor a fent említettel ellentétben, a levegő páratartalma mélyen az optimális érték alá csökken. Ekkor kókadoznak – hervadoznak az uborkalevelek, söndörödnek össze szinte „cigarettává” a paradicsomlevelek. A fóliasátrak árnyékolásával, majd párásító öntözéssel, nagyban csökkenteni tudjuk ezeket a kedvezőtlen hatásokat.

Igen elterjedt a mésztejes árnyékolás, de sokan alkalmazzák a raschel-hálós árnyékolást is. Nagyon sok gazdának a mésztejes árnyékolástól azért ment el a kedve, mert a nehéz munkával felpermetezett meszes réteg az első szeles nap lepergett a fóliasátorról. Ennek kiküszöbölésére többféle módszer is van. Lehet speciális, erre a célra kifejlesztett festéket használni, de azt még Magyarországon is drágállják a gazdák. Helyette inkább különböző adalékanyagokat kevernek a mészhez.

Az egyik ilyen adalékanyag a tejpor, de lehet helyette tejet is használni. Néhány gazda a közönséges étolajra „esküszik”, amit az oltottmész-pasztában kell „elmoncsolni”, s csak aztán kell felhígítani vízzel. A fóliasátrak árnyékolását, az időjárástól függően, célszerű még május folyamán elvégezni.

A párásító öntözésről

Egyre több gazda ismeri fel az ilyenfajta klímaszabályozás fontosságát. Ugyanis a csepegtetőcsövek alkalmazása tovább csökkenti a levegő páratartalmát, hisz ilyenkor a talaj gyakorlatilag nem párologtat el vizet, mivel a felszíne csak nagyon kis felületen nedves.

A párásító öntözést legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, hogy heti 2-3 alkalommal locsolócsővel belocsoljuk a fóliasátor talaját (az utakat is). Természetesen ez nem váltja ki a növények rendszeres napi öntözését.

A profi termelők a fóliasátrakban a párásító öntözést a növények fölött elhelyezett kis párásító szórófejekkel végzik, amely a vizet szinte ködszerűen elporlasztva juttatja a légtérbe. Nagyon fontos, hogy valóban párásító szórófejeket szereljünk fel, és nem öntöző szórófejeket! Ugyanis a párásító szórófejekkel történő párásítás esetén, amennyiben biztosítani tudjuk az előírt víznyomást, akkor a növények lombozata száraz marad, hisz az apró vízcseppek elpárolognak, mire elérnék a növényeket. Az öntöző szórófejek viszont nagyobb vízcseppeket szórnak szét, és ezektől természetesen nedves lesz a lombozat is. Ez viszont gombás, vagy baktériumos fertőzések melegágyává válhat.

A párásító öntözés fontosságát az is növeli, hogy az ilyen fóliasátrakban nem csak a termés mennyisége nagyobb, hanem annak eladhatósága is sokkal jobb. Ugyanis az optimális páratartalomnál a termés (paprika, paradicsom, uborka stb.) szép fényes, tehát jobb minőségű lesz, ami igencsak fontos a nyári dömping időszakában.

Gál István
verbőci gazdálkodó
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
szaktanácsadója

Forrás: karpatinfo.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.