Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ pályázatai: tanulságok és kilátások

A pályázatok elbírálására, a nyertesek megnevezésére ugyan még várni kell, a gazdatársakkal folytatott szoros együttműködés, tapasztalatcsere nyomán azonban máris levonhatók az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány idei pályázati kiírásainak első tanulságai – mondta el lapunknak Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója.

mezogaz
Forrás: Wikimedia Commons

– Mire következtethetünk a kárpátaljai gazdák által benyújtott pályázatokból?

– Szembeötlő volt, hogy gazdáink legalább az esetek 80 százalékában traktorra, azaz erőgépre, s az ahhoz csatlakoztatható eszközökre pályáztak. Ez nem véletlen és nem is váratlan, hiszen legutóbb valamikor a kilencvenes években volt alkalmuk a gazdálkodóknak – távolról sem mindenkinek – arra, hogy kedvezményesen mezőgazdasági gépeket vásároljanak. Az akkor ukrán állami támogatással beszerzett gépek azonban időközben amortizálódtak, és sajnos azóta sem nyílt lehetőség új eszközök vásárlására. Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy most a magyar állam támogatásával megvalósuló fejlesztési terv révén a kötelező önrész ötszörösének megfelelő összegű beruházásokra nyílik módja a gazdálkodóknak.

Ma már elképzelhetetlen a hatékony gazdálkodás saját erőgép nélkül, s a géppark megújítása is fontos, hiszen 20-25 éves gépekkel a gyakori meghibásodás miatt igen nehézkes a munka, a magas karbantartási költségek pedig rontják a jövedelmezőséget. Mindazonáltal elgondolkodtató, hogy számos olyan pályázóval találkoztam, aki szántóföldi kultúrák termesztésére kíván berendezkedni, s ehhez pályázik traktorra, ekére, tárcsára, holott nem ez az optimális stratégia az itteni mezőgazdasági termelők számára.

– Mi a gond a szántóföldi termesztéssel?

– Sokszor, sokfelé elmondtuk már: ahhoz, hogy egy családi gazdaság kellő jövedelmet biztosítson, megfelelő nagyságú földbirtokra van szükség. Számításaink szerint egy négytagú család megélhetéséhez az ukrán reáliák közepette – akár a kétkeresős modellben is – legalább havi 8-10 ezer hrivnya tiszta bevétellel kell rendelkezni. Ekkora bevétel éves szinten, a mezőgazdasági szántóföldi termesztés jelenlegi jövedelmezőségét figyelembe véve, kultúrától függően közel 100 hektár föld művelését feltételezi. Köztudott ugyanakkor, hogy ma az átlagos kárpátaljai birtokméret meg sem közelíti a 100 hektárt. És akkor még a bővített újratermelésről, a hatékonyságnövelő, bevétel-optimalizáló beruházásokról nem is beszéltünk! Ráadásul a költségek kiszámításánál az amortizációt is figyelembe kell venni, hiszen például a mezőgazdasági gépek teljes amortizációja rendszerint nyolc év, ami után célszerű új berendezést vásárolni, de addig is jelentős ráfordításokat igényel a rendszeres karbantartásuk, javításuk.

Emlékeztetnék arra is, hogy az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ idei pályázatai nem olyan munkagépekre lettek kiírva, amelyek alkalmasak 100 hektár körüli terület hatékony megmunkálására, inkább kisebb, a kertészeti kultúrák körüli teendők elvégzésére optimális teljesítményű gépek beszerzésének támogatása volt a cél.

– Mit tanácsolna a gazdáknak a szántóföldi gazdálkodás helyett?

– Amennyiben sikerül a pályázat révén beszerezni a kívánt gépi eszközt, azzal lehetőség nyílik néhány hektárnyi zöldség- vagy gyümölcskultúra telepítésére és gondozására. Kis termőterület mellett az intenzív növénytermesztés jelentheti a kiutat azok számára, akik a földjükből kívánnak megélni. Ne feledjük, hajtatásban is szükség van munkagépre az alapvető talajművelési munkák elvégzéséhez.

– Mi a helyzet azokkal, akik zöldséget termesztenek fólia alatt?

– A mostani kiírásban haj­tató berendezések vásárlására is lehetett pályázni. Az idei piaci ármozgások azonban rávilágítottak arra, hogy ezen a téren is mutatkoznak problémák. Mindenekelőtt arra gondolok, hogy egyes zöldségek igen nyomott áron keltek el a nyáron, amint azt például a korai vagy nyári káposzta esetében is megfigyelhettük. Egy rövid szakasztól eltekintve nyár közepén, amikor az extrém időjárás – az eső és jégeső – némi drágulást idézett elő, folyamatosan nyomott áron kelt el a paradicsom és a paprika is. Egyedül az uborka váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ebből következik, hogy a kertészet, ezen belül a hajtató kertészet jövedelmezősége is változó, és jellemzően csökkenő tendenciát mutat. Az árbevétel csökkenését két módon lehet kiküszöbölni: az egyik a termesztés intenzitásának fokozása, azaz nagyobb termést, s így nagyobb bevételt kell elérnünk egy négyzetméternyi termőterületről; a másik lehetőség az extenzív gazdálkodásban, azaz a termőterület növelésében rejlik. Mindkét esetben az a lényeg, hogy a bevételek növelésével csökkenő értékesítési árak mellett is szinten tartható legyen a család jövedelme. (Folytatjuk)

pszv

Forrás: karpataljalap.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.