Pályázati felkészítő tanfolyam gazdáknak

Már az Egán Ede gazdaságfejlesztési program pályázatainak benyújtása idején egyértelművé vált, hogy a kárpátaljai magyar gazdatársadalom számára az ilyen, európai típusú pályázatok még nagyon újak. Az ukrán állam által eddig meghirdetett, de valójában „névre szóló”támogatásai után nem csoda, hogy sokan kétkedve fogadták ezt az igen nagy jelentőségű pályázati lehetőséget is. Ilyen előzmények után a mintegy félezer beadott mezőgazdasági pályázat komoly sikernek számít. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a következő években előreláthatólag az idei pályázati keret többszörösére pályázhatnak a gazdák, ennél jobb eredményt kell felmutatnunk. A feladatunk az, hogy a kárpátaljai magyar gazdatársadalom továbbra is súlyának megfelelően tudjon részt venni ebben a történelmi gazdaságfejlesztési programban, fel kell készítenünk a gazdákat a következő két év pályázati kiírásaira.

1209033_215844181914647_505555107_nMennyiség vagy minőség?

A gazdák többsége a pályázatában a gazdálkodás méreteinek növelését tartotta célnak. Ennek a célnak lett alávetve az eszközök megpályázása is. A gazdaságuk fejlesztését főleg abban látták, hogy nagyobb területen termeljenek, vagy több állatot tartsanak. Természetesen, az ilyen irányú fejlesztések is szükségesek, hisz az eredményes termeléshez el kell érni egy optimális üzemméretet. Az optimális üzemméret nem más, mint a gazdaság olyan nagysága, amikor a rendelkezésre álló erőforrások (munkaerő, termőföld, gépek és berendezések, stb.) optimálisan, azaz a leggazdaságosabban ki vannak használva. Nemzetpolitikai szempontból optimális üzemméret az, amely a lehető legtöbb embernek tud munkát és tisztességes megélhetést nyújtani.

Sajnos, viszonylag kevesen voltak azok a pályázók, akik minőségi fejlesztéseket szerettek volna végrehajtani gazdaságukban, s ez által növelni az elállítandó termékek mennyiségét, minőségét, végeredményben az árbevételt és nyereséget. Még az ilyen szempontból élenjáró fóliás kertészek is legfeljebb a fóliasátrak fűtési rendszerének kiépítésére pályáztak. Automatizált szellőztető-, és tápoldatozó rendszerek kiépítésére, vagy a konténeres termesztésre való áttérésre tudomásom szerint senki sem pályázott. Hasonló példákat tudnánk felsorolni a szabadföldi kertészet vagy az állattenyésztés esetében is. Ebben valószínűleg szerepet játszott a jogi okok miatt szűkre szabott megvalósítási határidő mellett a gazdák hiányos ismeretei is ezen a téren. A gazdákkal meg kell ismertetni a korszerű, de a kárpátaljai magyar gazdák által is megvalósítható termesztési technológiákat. Be kell mutatni ezeknek az újításoknak az előnyeit, gazdaságosságát, s egyúttal össze kell hozni a gazdákat azokkal a cégekkel, vállalkozókkal, akik biztosítani tudják e fejlesztésekhez szükséges eszközöket, szakértelmet. Ha mindez teljesül, joggal reménykedhetünk abban, hogy a következő pályázati fordulókban már nagy számban lesznek olyan pályázók is, akik a termelés korszerűsítésére fognak pályázni.

A ProAgri napokról

A fentiekben leírtakból kiindulva november 10-11-12-én Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán „ProAgri napok” néven pályázati felkészítő tanfolyamot tartunk a kárpátaljai magyar gazdák számára.  A tanfolyam szakmai napok keretében készíti fel a gazdákat a következő évi pályázatokon való részvételre. Neves magyarországi és ukrajnai szakemberek tartanak előadásokat a korszerű termesztési technológiákról, e technológiák bevezetéséhez szükséges eszközökről. Az elméleti ismereteken túl a gazdáknak módjukban lesz személyesen is konzultálni szakmai és gyakorlati kérdésekben a fenti eszközöket forgalmazó cégek képviselőivel.

Természetesen, nagy hangsúlyt fektetünk az Egán Ede gazdaságfejlesztési program pályázatainak bemutatására. A pályázatokon való részvétel feltételeinek ismertetésén túl megmutatjuk a gazdáknak a pályázat megírásának legfontosabb pontjait, felhívjuk a figyelmüket a leggyakrabban elkövetett hibákra, hiányosságokra.

A „ProAgri napok” három, egymást követő szakmai napból tevődik össze. Az első nap a fóliás zöldséghajtatásról, a második az intenzív szamócatermesztésről, míg a harmadik a korszerű gyümölcstermesztésről szól majd.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Gál István,
verbőci gazdálkodó
a Pro Agrikultura Carpatika Alapítvány
szaktanácsadója

Forrás: karpatinfo.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.