A gyapottok bagolylepke

Évről évre hatalmas károkat okoznak a fóliás és szabadföldi paradicsomtermesztőknek a bagolylepkék lárvái – a hernyók. Berágják magukat a termésbe, eladhatatlanná téve azt. Különösen jelentős lehet a kártételük az őszi, másodvetésű paradicsom állományban. Mivel a szabadföldi és a hajtatási körülmények között eltérő a kártételük és a védekezés módja, érdemes részletesen foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.

Hogyan terjed, szaporodik?

Onnan jöttek, ahová a legszívesebben kívánnánk őket: melegebb égtájakról. Valószínűleg a globális felmelegedés eredménye, hogy az utóbbi évtizedben ilyen „szépen” meghonosodtak nálunk is. A paradicsomon kívül sok más növényt is károsít, például a paprikát.

A talajban telelnek át báb formában. Évente három nemzedékük fejlődik ki, májustól októberig. Az első nemzedék május második felétől jelenik meg. Ilyenkor a fóliás paradicsomot és a nagyon korai szabadföldi állományt támadja meg.

A második (július végi), valamint a harmadik (szeptember eleji) nemzedékük már jóval tömegesebb, ezért a károkozásuk is súlyosabb, különösen a másodvetésű őszi hajtatásban. A lepkék megjelenését követően néhányan már nappal lerakják tojásaikat, amelyek kb. egy hét alatt kikelnek. Egy-egy lepke több ezer tojást rak le.

Hogyan védekezzünk?

Szabadföldön a gyapottok-bagolylepke lárvái (hernyók) elleni hatásos védekezés nehéz feladat. A tojásból kikelt lárvák hamarosan berágják magukat a számukra védelmet jelentő termés belsejébe, azt a kifejlődésükig gyakorlatilag nem hagyják el.

A védekezés hatásosságát alapvetően meghatározza a kezelések időben történő elvégzése. Ugyanis, ha akkor kezdjük a permetezést, amikor már láthatóak a termésen a lyukak, már elkéstünk. Hisz ez már a kifejlett hernyók kijárata a termésből a kártételüket már elvégezték. A „bejáratnál” kell őket megfogni, amikor még nem tudtak kárt okozni, s a rovarölőszerekre is jóval érzékenyebbek.

A fiatal lárvák ellen a piretroid hatóanyagú készítmények (Karate, Judó, Decis, Sherpa, Chinetrin, Ripcord, stb) hatásosak, amennyiben a növényvédőszerrel még a növénybe hatolás előtt találkoznak. Ha már berágták magukat a termésbe, az ellenük való vegyszeres védekezés gyakorlatilag eredménytelen. Tehát hatásos védekezéshez a veszélyeztetett időszakban rendszeresen, legalább hetente kell permetezni az állományt, hogy a folyamatosan kikelő lárvákat biztosan elpusztítsuk, és megakadályozzuk a termésbe történő behatolásuk.

Szerencsére a hajtatott paradicsomban egy kicsit könnyebb a dolgunk. Mivel a nagy lombozat árnyékában a nap elől nem szükséges a termés belsejébe menekülniük, szép komótosan a hernyók kívülről hámozzák körbe a paradicsomot. Ilyenkor nem csak egy bogyót károsíthat, hanem egy egész fürtöt is, hisz ahol összeérnek a termések, ott átmászik egyik bogyóról a másikra.

Az, hogy a lárvák nem rágja be magát a bogyók belsejébe, lehetővé teszi, hogy ritkábban, a tünetek megjelenésekor kezdjük el csak a védekezést, a lehető legkíméletesebb rovarirtók használatával.

Az utóbbi egy-két évben figyeltünk fel a bagolylepke hernyójának egy sajátos kártételére, amikor nem a termést károsítja, hanem a paradicsom szárába eszi be magát. Ez talán a legveszélyesebb kártétele, hisz ilyenkor a károsított szárrész felett az összes potenciális termésről lemondhatunk.

Gál István
verbőci gazdálkodó,
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
szaktanácsadója
Forrás: karpatinfo.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.