A hajtatási paradicsom ültetéséről

A közhiedelem szerint a paradicsompalánta ültetéséhez nem kell nagy tudomány, hisz ha ledobunk a nedves földre egy derékba tört palántát, még az is megfogan. Sajnos, a gyakorlatban nagyon is el lehet rontani ezt a műveletet is. Mivel március második fele a vészfűtéses fóliasátrakban hagyományosan a paradicsompalánták kiültetésének az ideje, nem árt, ha még egyszer végiggondoljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mikor ültessük?

A kiültetés időpontját általában 3 tényező határozza meg:

  • mikor szabadul fel a terület az elővetemény alól (ha van),
  • mikor éri el a talaj (tudjuk felfűteni) a kiültetéshez szükséges min. 10-130C hőmérsékletet,
  • mikor éri el a palánta a kiültetéshez szükséges fejlettséget.

A hidegtűrő előnövények (retek, zöldhagyma stb.) általában március legvégéig – április közepéig lefoglalják a fóliaházat. Erre az időpontra a talaj már felmelegszik a szükséges hőmérsékletre a fűtetlen (vészfűtéses) fóliasátrakban is.

Az ennél korábbi kiültetéshez mindenképpen szükség van valamilyen szintű fűtésre. Februári ültetéshez a vegetációs fűtési rendszer a legoptimálisabb, míg márciustól már a ventilátoros hőlégbefúvók is megfelelnek. De mindenképpen figyelemmel kell követni a talaj hőmérsékletét, s csak akkor lehet ültetni, amikor ez az érték 10 cm mélyen a reggeli órákra sem csökken 10-130C alá. Az ennél hidegebb talajból a növény nem képes tápanyagot felvenni, újabb gyökereket növeszteni. Ilyenkor lilul-sárgul a kiültetett palánta. Végeredményben nemhogy előre hoznánk a termést, de a stressz miatt valószínűleg később és kevesebb termésünk lesz.

A harmadik meghatározó tényező a palánták fejlettsége. A kiültetésre alkalmas palánta szára kb. ceruza vastagságú, 6-8 lombleveles, bimbós fejlettségű. A determinált („törpe”) fajtákat zöld bimbós állapotban, míg a vegetatív, folyton növő fajtákat valamivel később, akár az első virágok megjelenésének időpontjában ajánlatos ültetni. Mivel az időjárás tavasszal eléggé szeszélyes, e három tényező összehangolása, időzítése valamilyen szintű fűtés nélkül igen bizonytalan, nem beszélve az esetleges fagyveszélyről.

Talajelőkészítés

A többszezonos fóliaborítás terjedésével egyre több fóliaház marad télére is befedve. Az ilyen melegházak talaja tavaszra rendszerint kiszárad, rotációs kapával megmunkálva porrá válik. Ebbe a talajba nem szabad palántát ültetni, hisz a beöntözéstől ez a por „összeáll”, kőkemény, levegőtlen „vályoggá” válik, amelyben csak sínylődik a palánta. Tehát, ha száraz a fóliaház talaja, előbb alaposan öntözzük meg (szaknyelven: feltöltjük nedvességgel), majd megszikkadás után frezázzuk. Így már egy jó minőségű, aprómorzsás, levegős talajszerkezetet kapunk, ami optimális a paradicsompalánta számára. A talajanalízis alapján indokolt műtrágyamennyiséget is az utolsó talajmunka előtt juttassuk ki, szórjuk szét egyenletesen a fóliaház talajára, hogy egyenletesen keveredjen el a talajjal. A közvetlenül az ültető gödörbe szórt műtrágyák igen gyakran gyökérperzselést okoznak!

Ültetés

Azt, hogy milyen sűrűn (db/m2) ültessük a paradicsom palántáit, a fajta jellege határozza meg. A cégek a katalógusaikban gyakran feltüntetik az adott fajtára ajánlott ültetési sűrűséget. Ennek hiányában az általános szabályokból indulhatunk ki. A determinált (törpe) fajtákból akár 6-8 darabot is ültethetünk négyzetméterenként. A féldeterminált fajták esetében 3-4 db/m2 míg a folyton növő fajták esetében 2,5-3 db/m2 ez az érték, a növény habitusától függően.

A fóliás paradicsom jól tűri az ikersoros elrendezést, ami egy egyenletesebb, tágasabb térállás kialakítását tesz lehetővé. A „Nagykönyv” szerint a helyesen nevelt, zömök palántákat úgy kell kiültetni, hogy a tápkockák teteje színeljen a talajfelszínnel. Sőt, a komolyabb gazdaságokban 1,5-2 cm-rel ki is áll belőle, hogy a palánták gyökérnyaki része ne érintkezzen a fóliaház talajával, így az nem fertőződik be onnan. Sajnos, nálunk a palántanevelők kis mérete a palánták besűrítéséhez, végső soron legtöbbször azok felnyurguláshoz vezet. Az ilyen felnyurgult palántákat, ha erre mindenképp szükség van, inkább megöntve, fél srégen ültessük, hogy a gyökérzet ne kerüljön túl mélyre. A hideg, levegőtlen körülmények közé került eredeti gyökérzet nagy valószínűséggel elpusztul, sokszor be is fertőződik különböző gombás betegségekkel.

A fertőzésveszély csökkentése céljából indokolt a kiültetés utáni vegyszeres beöntözés, a palántanevelésből már jól ismert vegyszer-kombinációval. 10 liter vízbe fel kell oldani 10 gr topsint + 15 ml previcurt + 20 gr dithanét. Ebből az oldatból kb. 1,5-2 dl-t (0,15-0,2l) kell tövenként kijuttatni.

A gyökerek gyorsabb, erőteljesebb fejlődéséhez a növényeknek a kezdeti időszakban sok foszforra van szükség. Ezért ajánlatos a kiültetés után két hétig, heti 2 alkalommal vízben feloldott magas foszfortartalmú műtrágyát (például Ferticare S) kijuttatni. 1000 liter vízben 1kg műtrágyát kell feloldani. Csepegtetőcsöves öntözés esetén 1-2 liter tápoldatot kell folyóméterenként kijuttatni, míg kannás öntözés esetén tövenként kb. 0,5 litert.

Gál István
verbőci gazdálkodó,
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
szaktanácsadója
Forrás: karpatinfo.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.